EVENTREND CLUB
AJÁNLATKÉRÉS

A szervízdíj nem kötelező borravaló - Az Eventrend alapítója tisztázza a félreéréseket

Még mindig keverjük a kettőt, pedig nem ugyanarról van szó. Nem is csoda, a témával alig foglalkoznak, ha pedig hallunk vagy olvasunk valamit erről, sokszor maga a nyilatkozó sincs tisztában a különbséggel, vagy olyat állít erről teljes bizonyossággal, ami nem is igaz. Mi pedig, fogyasztóként megütközünk azon, ha egy vendéglátóhelyen fizetünk, és ahol feltűntetik a szervízdíjat a számlán - mégis ott téblábol a pincér körülöttünk, borravalóra várva. Most összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a szervízdíjról és a borravalóról, ezek adózásáról, és megjelenésükről a mindennapi életünkben. A témában Nagy Gábort, a 15 éttermet és számos más vendéglátó és rendezvényszervezést végző projektet irányító Eventrend Holding egyik alapító tulajdonosát kérdeztük.

Borravaló és szervízdíj különbség

A vendéglátóipari egységekben a 10% a megszokott

Ma még mindig sokan összekeverik a szervízdíj fogalmát a borravalóval: míg utóbbi teljesen önkéntes, addig az első megfizetése rögzített tétel, a felszolgált ételek és italok kiszolgálásának díját jelenti. Vagyis ezt mindenképpen meg kell fizetnünk, ha betérünk egy étterembe. Hazánkban 2005 óta létezik hivatalosan a szervízdíj, ennek nincs felső határa, de a vendéglátóipari egységek leginkább a 10 százalékra álltak be.

 

 

 

A szervizdíj az ár része

Rögtön el is oszlatnánk azt a tévhitet, amely szerint a szervízdíj a vendég által megtagadható. Vagyis ebben nincs választási lehetősége a vendégnek, hiszen az szervízdíj az ár részét képezi. A szervízdíj csak bérre fordítható, az alapbér feletti pluszként fizetik ki a dolgozóknak, de kedvezőbben adózik. Hogy mennyire és mi vonatkozik rá, az rögtön kiderül.

 

A vendéglátóhelyek eldönthetik a felszolgálási díj mértékét

A szervízdíjat azért vezették be itthon, hogy az számlázható, ezzel együtt adóztatható legyen. A döntéssel akarták kifehéríteni a borravaló intézményét. A rendelet alapján a vendéglátóhelyek maguk dönthetik el a felszolgálási díj mértékét, az egyetlen követelmény, hogy azt az étlapon minden esetben fel kell tüntetniük. Mivel ezt a tételt a számlán is minden esetben szerepeltetni kell - tehát tartalmaz 27 százalékos áfát - a rendelet meghozói valószínűleg a borravaló címen mozgó, fekete bevételek egy részét szerették volna kifehéríteni.

 

A rendezvényszervező cégek számára is megengedett a felszolgálási díj

A felszolgálási díj kizárólag a vendégek étellel, itallal történő kiszolgálása esetén számítható fel, azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységre a felszolgálási díj nem értelmezhető. A felszolgálási díjat a party servicek (vendéglátó rendezvényszervezők) is szerepeltethetik az áraikban.

Adózási rendelkezések:

  • A szerviz díj 27 százalékos áfát tartalmaz. Ez az áfa-tartalom csökkenti a járulékalapot, vagyis a közvetlenül a vendéglátásban dolgozóknak kifizetett összeget.
  • Az éttermi pénztárgépek által készített Pénztárjelentésen külön sorban kell kinyomtatni a napi felszolgálási díj összegét. A pénztárgépnek biztosítani kell a felszolgálási díj havi szintű gyűjtését és listázását. (A 48/2013. (IX.15) NGM rendelet 3. számú GF fejezet rendelkezése értelmében azon pénztárgépek, amelyek vendéglátóhelyeken, kizárólag vendéglátói szolgáltatások ellenértékének regisztrálására szolgálnak, éttermi pénztárgépnek minősülnek.)
  • Az 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 1. számú melléklet 4.21. pontja szerint adómentes a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;
  • A felszolgálási díj árbevételként elszámolt összege nem része az iparűzési adó alapjának.
  • 2012-ben változtatták meg a 2003. évi XCII. törvényt - az adózás rendjéről: ez előírta, hogy a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről adatot kell szolgáltatni. 2012-ben ez változott úgy, hogy ezt nem kell bevallani.
  • A felszolgálási díj után a foglalkoztató - a foglalkoztatott helyett - 15%-os nyugdíjjárulékot fizet.

 

A borravaló: önként adott extra összeg

Bár idehaza nem bólintottak rá az 1991. évi 172. ILO egyezményre, a legközelebb mégis akkor járunk a borravaló definíciójához, ha ezt a megfogalmazást vesszük alapul: a "borravaló” azt a pénzösszeget jelenti, amelyet az ügyfél önként ad a munkavállalónak az ügyfélnek biztosított szolgáltatások fejében fizetett összegen felül.

 

Az éttermi vendéglátás gyakorlata: a fizetésbe bekalkulálják a borravalót

A felszolgálóknak közvetlen érdekük fűződik ahhoz, hogy minél több borravalót kapjanak: a legtöbb hazai helyen a munkaadó a borravalót bekalkulálja a munkabérbe. Pedig a törvény szerint, ha például egy felszolgáló engedélyt kap a munkáltatótól a borravaló elfogadására, akkor azt nem vonhatja le a bérből. (2012. évi I. törvény - a munka törvénykönyvéről: 52§ (2)

 

A borravalót többféleképpen is kezelhetik:

  • közös kasszába megy: Amikor a cég közös kasszájába kerül a borravaló, és nem a munkavállalókhoz, akkor az összeg a cég bevétele lesz. Amennyiben ebből egészítik ki a dolgozók járandóságát, akkor a kiegészítés adó- és járulékterhet von maga után, mint a többi bérjövedelem.
    • Közös kassza esetében a vállalkozónak a borravaló tekintetében alapvetően nincs bizonylat-kiállítási kötelezettsége, a borravalót azonban elkülönítetten kell kezelni a napi forgalom és a váltópénz összegétől, az a házi pénztárban nem jelenhet meg. (A Legfelsőbb Bíróság Kf. II. 29.883/1999. számú ítéletében (megjelent: Adó, vám és illeték 2001/10. szám) és Kfv.V.35.264/2010/8. számú ítéletében (megjelent: Adó és Vám Értesítő 2011/1. szám))
    • Ha a borravaló megjelenik a házipénztárban, és nincs elkülönítve az ott egyéb címen szereplő összegektől, akkor a vállalkozáshoz kapcsolódó olyan bevételnek kell tekinteni, amely kapcsán a vállalkozónak bizonylat-kiállítási kötelezettsége áll fenn.
    • amennyiben az étteremben a - munkáltató és az alkalmazottak közötti megállapodás alapján az alkalmazottakat megillető borravaló összege is a pénztárgépben található fizikailag, akkor az étteremnek ezt az összeget más nevében és javára beszedett, elszámolási kötelezettség alá eső tételként kell nyilvántartania, elkülönítésének rendjét a pénzkezelési szabályzatában rögzítve.
    • a vállalkozó bevételét nem képező borravalóról a pénztárgépben történő elhelyezéskor (ideértve azt is, ha fizikailag ez a visszajáró összeg pénztárgépben hagyása útján valósul meg) és onnan való kivételkor (pl. nap végi elszámolás a munkavállalókkal) nem adóügyi bizonylatot (pénztári befizetési és kifizetési bizonylatot) kell kiállítani. Ezáltal egy esetleges ellenőrzés keretében lefolytatott pénztár rovancsolás során is egyértelműen elkülönül a pénztárgépben fellelhető borravaló a napi forgalom és a váltópénz összegétől.
    • a vállalkozó bevételét nem képező borravalóról, ha az összeg a pénztárgépbe kerül, (ideértve azt is, ha ezt a visszajáró összeget fizikailag a pénztárgépben hagyják) és onnan való kivételkor (pl. nap végi elszámolás a munkavállalókkal) nem adóügyi bizonylatot (pénztári befizetési és kifizetési bizonylatot) kell kiállítani. Ezáltal egy esetleges ellenőrzés keretében lefolytatott pénztár rovancsolás során is egyértelműen elkülönül a pénztárgépben fellelhető borravaló a napi forgalom és a váltópénz összegétől.

 

  • közvetlenül a dolgozó kapja a borravalót és nem adja azt le, akkor ez adómentes bevételnek minősül. (1995. évi CXVII. törvény (Szja) 1. számú melléklet 4.21. pontja szerint adómentes a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;
  • a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után a foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló után, (TBJ 1997. évi LXXX. törvény: 4§ (k) bekezdés)
  • A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. (23§ (7))
  • a foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló után. (24§(1) a pontja alapján)

 

A szervizdíj a külföldi éttermekben és vendéglátóhelyeken is ismert

A hazai éttermek közül sokan a külföldi vendégek miatt vették fel a szervizdíjat, hiszen nem egy esetben fordult elő, hogy a – főként külföldi – vendég azért nem adott borravalót, mert ez számára egyáltalán nem ismert. A szervízdíj viszont megtalálható más országokban is. A nemzetenkénti eltérésekre több útikalauz is kitér, de az 5-10 százalék vagy a nagy semmi a két jellemző út, a hazánkban honos 10-15 százalék ritkaság - az Egyesült Államokban viszont lehet akár 20 százalék is, de van, ahol el sem fogadják a borravalót.

 

A borravaló miatt alacsonyabbak a bérek

Nálunk más a helyzet. A felszolgálói eleve az a munka, ahol a béreket alacsonyabban állapítják meg, mivel a munkáltató eleve számít arra, hogy dolgozója borravalót kap. A nagy veszteség főként abból származik, hogy a szervízdíj megfizetésével a (magyar) vendégek letudottnak érzik a további extra adását. A felszolgálónak elemi érdeke fűződik a minél nagyobb borravaló eléréséhez, hiszen ez alapvetően érinti a megélhetését.

 

A borravalónak történelmi hagyományai vannak

A külföldiek azonban nincsenek hozzászokva a borravalóhoz – ők nem is adnak –, így a szervízdíj segített azon helyek árbevételén, ahová nagyobb számban térnek be. A borravaló ezzel szemben teljesen más, ennek hazánkban több száz éves hagyományai vannak, eredetileg törvény írta elő, és az adásvételi szerződések végén fogyasztott bor árának fedezésére szolgált. A törvény később megszűnt, de a magyarokban megmaradt a borravaló intézménye, a legtöbben automatikusan hozzácsapnak 10-12 százalékot a számlához. A borravalót amúgy nyakra-főre osztogatjuk, pedig az elégedettségünket hivatott megmutatni. A szakmában többen is azt állítják, hogy ha a vendégek tényleg csak akkor adnának borravalót, amikor tökéletesen elégedettek, akkor hamar letisztulna a pincérszakma.

 

A szállodaiparban is megszokott, nemcsak az éttermekben

Magyarországon többnyire 10-15 % mértékű borravalót szokás adni, pl. benzinkúton, ha extra szolgáltatást kapunk, taxisnak, ha segít a bőröndöt bepakolni, vagy a legrövidebb útvonalon szállít minket és nyílván étteremben, ha elégedettek vagyunk. Szállodában a takarítószemélyzet részére is illik borravalót adni, az ágyon érdemes ilyenkor hagyni az összeget, így tudni fogják, hogy azt nem véletlenül felejtettük ott, hanem nekik szántuk.

 


Megvalósuló elképzelések

"Hisszük, hogy a 21. század vendéglátása már többről szól, mint enni és inni adni vendégeinknek. Programokkal, hangulatokkal és törődéssel kell fűszereznünk vendégeink életének eseményeit. Teljessé kell varázsolnunk az étkezés és az együtt töltött idő élményét! Gazdagítanunk kell vendégeink mindennapjait és megadni számukra mindazt, amit az élet szépségeiből megadhatunk."

Nagy Gábor

Eventrend - Megvalósuló elképzelések






New York Café TripAdvisor