EVENTREND CLUB
AJÁNLATKÉRÉS

A magyar gasztronómia remekei - Mit főznek a magyar háziasszonyok és a hazai éttermek?

Nehéz, fűszeres ételek; sok sertészsír, fűszerpaprika és persze a világhírű édességek. A hagyományos magyar konyhát gyakran szorítják ilyen erős sztereotípiák által meghatározott, szűk határok közé. Pedig a kép ennél sokkal árnyaltabb. Ahogy szinte mindenhol a világban, így Magyarországon is régiónként eltérő gasztro-szokásokkal találkozunk, amelyekre a történelem, más országok és a helyi adottságok is komoly hatással voltak. Azok a fogások pedig, amelyeket ma hagyományos magyar ételeknek nevezünk, csak a 19. században fejlesztették ki az akkori szakácsok. Érdemes ezért egy átfogó gasztronómiai körutat tenni, hogy utánajárjunk a teljes igazságnak és megtudjuk, hogyan változott a történelem folyamán és hol tart most Európa szívének konyhaművészete.

 

 

A magyar konyha jellegzetességei

Szakácsművészetünk történelmi hagyományai

 

Mivel a magyarok legősibb gyökerei nem a Kárpát-medencéből származnak, így a honfoglaló elődeink még egészen más típusú ételeket fogyasztottak, mint amelyek ma szerte a világon „magyarként” ismertek. Ugyanakkor számos szokásuk hatása mind a mai napig érezhető. Tőlük ered például az állatok zsírjának nagy mennyiségű használata. Mivel a húsok tárolására másképp nem volt lehetőség, így azokat különböző bödönökben, lesütve, zsírban eltéve vitték magukkal. Emellett a vándorlással telt időkből származik a bogrács is, amely értelem szerűen a legpraktikusabb hordozható és főzésre alkalmas edényzet volt, adott esetben nagy mennyiségű étel elkészítésére. Továbbá fogyasztották már a zabot, rozst és a hajdinát, illetve lepényszerű kenyereket sütöttek kövön, ízesítésre pedig sót, mézet és ecetet használtak.

 

 

 

 

 

 

 

Középkori fogások, mediterrán hangulattal

 

Az első írásos emlékek a magyar étkezési szokásokról Mátyás király udvarából származnak. Ismert, hogy a reneszánsz kori uralkodó udvarában számos ország tudósa, művésze és persze szakácsa is megfordult. Emellett felesége, Beatrix királynénak is határozott elképzelései voltak arról, mi kerüljön a királyi asztalra. Ragaszkodott hozzá, hogy a sajtot, hagymát, fokhagymát, ánizskaprot és gesztenyét Itáliából hozzák, a fogások pedig emiatt gyakran rendelkeztek mediterrán ízvilággal. A húsok sütésénél már alkalmazták a nyárson és roston sütést. A pároláshoz, főzéshez bográcsot, üstöket és lábasfazekat használtak. Gyakori volt a mártások készítése is, amelyeket kovászos kenyérrel sűrítettek. Utóbbi gyakorlat egészen a 19. századig megmaradt, amikor aztán elterjedt a rántás… De ennyire ne szaladjunk előre. Maradjunk még egy kicsit a 15. században, ahol a haszonállatok között megjelent a pulyka, ám a kor nemesei közt a legnépszerűbbnek a pávából készült fogások tartoztak. Feltételezhető, hogy a két madárra vonatkozó szólás is ebből az időszakból származik.

 


Megvalósuló elképzelések

"Hisszük, hogy a 21. század vendéglátása már többről szól, mint enni és inni adni vendégeinknek. Programokkal, hangulatokkal és törődéssel kell fűszereznünk vendégeink életének eseményeit. Teljessé kell varázsolnunk az étkezés és az együtt töltött idő élményét! Gazdagítanunk kell vendégeink mindennapjait és megadni számukra mindazt, amit az élet szépségeiből megadhatunk."

Nagy Gábor

Eventrend - Megvalósuló elképzelések






New York Café TripAdvisor