EVENTREND CLUB
AJÁNLATKÉRÉS

Menni vagy maradni? - Gondban vannak a hazai vendéglátóipari szolgáltatók

Lassan már naponta jelenik meg egy-egy újabb tanulmány, felmérés vagy összesítés a magyarországi vendéglátóiparban jelentkező munkaerőhiányról. Nyáron, ez a turizmus főszezonjában különösen nagy gondot jelent az ágazatban dolgozó munkáltatóknak, akiknek szinte lasszóval kell vadászniuk megfelelő szakemberek után. Az ok egyszerű. Ha valaki megfelelő tapasztalattal rendelkezik, inkább külföldön vállal munkát, ahol akár ötször nagyobb fizetést kaphat, mint idehaza. De vizsgáljuk meg jobban a probléma hátterét, okait és persze a számok közötti eltérést közelebbről.

Menni vagy maradni - munkaerőhiány

Kivándorlási hullám az éttermi dolgozók körében

 

Mindenek előtt érdemes megnézni, mikor is kezdődött a kivándorlási hullám és miért. Mint a legtöbb folyamat esetében, úgy ebben is elmondható, hogy sokáig észrevétlenül, de fokozatosan erősödött, majd egyre érezhetőbbé, végül köztémává vált. Idehaza először a rendszerváltás idején próbálkoztak meg sokan a külföldi munkavállalással, főként Ausztriában és Németországban. A nagy áttörést a 2004-es Európai Uniós csatlakozás hozta meg, akkor már távolabbi országokat vettek célba a hazai munkavállalók, így Nagy-Britanniát, Írországot és Svédországot választották, majd később a többi gazdagabb tagállamban is felfedezték a lehetőségeket.

 

 

 

Sok vendéglátóipari dolgozó nem tervez végleges kiköltözést

 

Munkaerő-közvetítő cégek szerint a magyarok nehezen nyitnak az ismeretlen felé, illetve mobilitásuk és vállalkozó-kedvük is viszonylag alacsony. Egy megkérdezett munkerőközvetítő cég például havonta száz ügyfélnek segít a határon túli elhelyezkedésben, ez a szám viszont korábban sokkal alacsonyabb volt. Éppen ezért, ha valaki a külföldre költözés mellett dönt, idehaza már nagyon reménytelennek látja a helyzetét. Ezt támasztja alá az is, hogy illetékes társaságok szerint minden második ügyfelük devizahiteles. Ők mielőbb meg akarnak szabadulni tartozásuktól, viszont úgy vélik, ezt a hazai fizetésükből nem tudják megoldani, bizonytalan anyagi helyzetben viszont nem akarnak nekivágni a családalapításnak. Ilyen esetben viszont az érintettek nem feltétlenül terveznek hosszú távú vagy esetleg véglegesen kiköltözést. Sokan két-három év után visszatérnek, viszont még így is sokan vannak azok, akiknek megtetszik egy adott ország és a maradás mellett döntenek.

 

Nem csak a vendéglátó szektor küzd emberhiánnyal

 

Talán a leginkább az a felmérés mutatja a probléma súlyát, amely szerint Magyarországon tízből hat vállalkozás küzd munkaerőhiánnyal. Ami pedig az ágazatokat illeti, az IT-szektor hosszú évek óta néz szembe emberhiánnyal. Emiatt egy munkába álló szoftverfejlesztőnek már nem is kell állásajánlatokat böngésznie, szinte azonnal néggyel bombázzák meg a cégek. Legendássá vált már továbbá az orvoshiány is. Idén januárban 238 olyan háziorvosi szolgálat volt országszerte, amely legalább hat hónapja betöltetlen. Ez a szám márciusra 307-re nőtt, ami azt jelenti, hogy két hónap alatt 69-el ugrott meg az üres praxisok száma. Ráadásul a probléma már a legnagyobb hazai intézményeket is érinti. Nemrég például az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetről derült ki, hogy egymás után törlik vagy halasztják el az operációkat, mivel a kórházban nincs elég műtősnő. Így Európa harmadik legnagyobb idegsebészeti központjában jelenleg csak a halaszthatatlan beavatkozásokat végzik el azonnal, a többi betegnek várakoznia kell. De nem csak a diplomás vagy értelmiségi területeken dolgozók veszik a sátorfájukat. A szakmunkák közül bolti eladóból, pénztárosból, raktárosból és sofőrből is nagyon alacsony maradt a kínálat Magyarországon, de a vendéglátó- és az építőipar is válsággal küzd.

Munkaerőhiány vendéglátás

 

A legnagyobb probléma a hazai és külföldi bérek közötti különbségben keresendő

 

Ahogy már korábban is szó esett róla a legfontosabb ok, amiért valaki külföldön vállal munkát, a pénz. A hazai és nyugati fizetések közt pedig nem elenyésző a különbség. Létezik olyan terület, ahol a dolgozók Németországban vagy Nagy-Britanniában a magyar bérek ötszörösét kapják. Ha például egy cukrász, egy buszsofőr vagy egy óvónő bérét nézzük a magyarországi 500-600 eurónak megfelelő fizetéssel szemben kint 1500-2000 eurót is megkeresnek. Még nagyobb a különbség a diplomások között. Nagy-Britanniában például egy 5 éves tapasztalattal rendelkező mérnök 3800 eurót vihet haza, Németországban 2800 eurót kap havonta, míg Magyarországon legfeljebb 1000 eurót. Ennél is jóval kiugróbb a különbség az ápolói fizetések között, amely külföldön hat-hétszer magasabb lehet, mint a magyar egészségügyi intézményekben.

 

A szakmai tapasztalat és a nyelvtudás is számít az éttermekben

 

Mindezekkel együtt, mint mindenhol, úgy a nyugati államokban is nagy a szórás és olyan szempontoktól is függnek a bérek, mint szakmai tapasztalat, nyelvtudás, vagy éppen a munkavállaló neme. Utóbbiról elmondható, hogy a férfiak egész Európában többet keresnek. De még ezeket is leszámítva is érvényes, hogy a magyar munkáltatók még fizetésemelés mellett sem tudják tartani a versenyt a külföldi kollégáik ajánlatával.

 

A balatoni vendéglátók helyzete a legrosszabb

 

Ha szezonálisan vizsgáljuk az elvándorlást, akkor azt lehet mondani, hogy nyáron a vendéglátósok feje fájhat a legjobban – és nem csak a kánikula miatt. A Balatonnál a legnagyobb a baj. Szintén friss összesítésekből derül ki, hogy a Magyar tengernél több, mint száz szakácsra és pincérre, közel száz szállodai recepciósra, ötven cukrászra, illetve harminc diétás szakácsra lenne szükség sürgősen. Szinte minden egység előtt álláshirdetéseket lehet látni, amin a nyári szünet és a diákmunkások valamelyest enyhíthetnek. Ugyanakkor a problémát a fiatalok és a pályakezdők nem oldják meg, mivel a legtöbb étterem minőségi szolgáltatásra törekszik, amit csak tapasztalt szakemberrel lehet megoldani.

 

A külföldi éttermek vonzóbbak a hazai munkavállalóknak

 

A munkavállalóknak nem éri meg a szezonban itthon maradni. Rengeteg pincér a szomszédos Ausztriában tölti a nyarat. Jelenleg 40-50 pincér ingázhat az osztrák üdülőhelyek és a Balaton között, de sokan mennek Németországba vagy Nagy-Britanniába dolgozni a szezonban. Igen, csak nyárra, mivel egyre többfelé kínálnak rövidtávú munkákat. Ez azt jelenti, hogy bejelentett állás mellett 40 órás munkahéttel számolva 1500-2000 euró között mozognak a fizetések, és ebben még nincsenek benne a szintén szabályozott pótlékok. Ha túlórát is vállalnak a munkavállalók, akkor a magyar bérek ötszörösét is megkaphatják, úgy, hogy még a TB-jüktől sem esnek el. Ez pedig a dolgozóknak legalább olyan fontos, mint a pénz. Számos érintett beszélt például arról, hogy egy állás kiválasztásakor a megbízhatóság, a törvényi megfelelés, a fejlődési lehetőség és pozitív a munkahelyi légkör is rengeteget számítanak.

 

Az itthoni vendéglátós fizetések nem versenyképesek

 

Itthon gyakran fordul elő, hogy valakit nem jelentenek be. Emellett a fizetések sem túl csábítóak. A legtöbbet a pincérek keresik meg, akik az alapbért és a jattot is beleszámítva nagyjából 600-650 forintos órabért kapnak. Utánuk a szakácsok következnek a sorban 450-500 forintos órabérrel, viszont a kisegítő munkások, így a mosogatók, a konyha- és kézilányok mindössze 250-300 forintos órabér mellett kénytelenek dolgozni. Mindössze néhány part menti egység jelent kivételt, ahol egész nyáron pörög a forgalom. Az ilyen elit helyeken egy pincér naponta megkereshet 30 ezer forintot, ami hazai viszonylatban kiugróan csábító lehetőségnek mondható. Erre azonban csak nagyon ritkán és kivételes esetben van példa.

 

Mi lehet a megoldás a vendéglátóipar és az éttermi üzemeltetés számára?

 

Fizetésemelés, fizetésemelés… és még több fizetésemelés. Gazdasági elemzők szerint csak ez jelenthet valamelyest megoldást a tömeges elvándorlásra. Ennek pedig több ágazatban legalább 4-8 százalékosnak kell lennie. Ez sem tart majd mindenkit itthon, de néhány szakmunkást biztosan “meg lehet menteni” a hazai munkaerőpiacnak. Visszatérve pedig a vendéglátásra és a Balatonra, léteznek olyan siófoki képzési centrumok, amelyek kifejezetten a nyári időszakra készítenek fel szakembereket. Nekik év elején indult a képzésük, így ezekben a hónapokban olyan hiányszakmákat tölthetnek be, mint a szakács, a cukrász, vagy a gyorséttermi eladói munkakörök. Emellett olyan is előfordul, hogy valahol azzal próbálják itthon tartani a szakembereket, hogy a szezon lejárta után is kínálnak számukra lehetőséget. Ez akár egy osztrák síparadicsomban lévő állást is jelenthet a téli időszakra vonatkozóan.

 


Megvalósuló elképzelések

"Hisszük, hogy a 21. század vendéglátása már többről szól, mint enni és inni adni vendégeinknek. Programokkal, hangulatokkal és törődéssel kell fűszereznünk vendégeink életének eseményeit. Teljessé kell varázsolnunk az étkezés és az együtt töltött idő élményét! Gazdagítanunk kell vendégeink mindennapjait és megadni számukra mindazt, amit az élet szépségeiből megadhatunk."

Nagy Gábor

Eventrend - Megvalósuló elképzelések






New York Café TripAdvisor